Ingamozgás, egyensúlyi helyzetek
Ingamozgás, egyensúlyi helyzetek
Az ingamozgás jellemzése
Matematikai inga (kísérlet)
Az ingamozgás: egy vékony fonal egyik végét rögzítjük, a másik végére pedig egy golyót erősítünk.
Ha kitérítjük a függőleges helyzetéből, majd elengedjük, a test ingamozgást végez.
Egy teljes lengésnek nevezzük az ingamozgásnak azt a szakaszát, amely során a test az egyik szélső helyzetből elindulva először tér vissza ugyanabba a szélső helyzetbe.
Lengésidőnek (vagy periódusidőnek) nevezzük az egy teljes lengéshez szükséges időt.
A lengésidő jele: T, mértékegysége: s.
Az egyensúlyi helyzettől való legnagyobb távolságot amplitúdónak hívjuk.
Az amplitúdó jele: A, mértékegysége: m.
Az egyenlő hosszúságú ingák lengésideje egyenlő.
Az egyenlő hosszúságú ingák lengésideje nem függ a lengő test tömegétől.
Eötvös József és az ingája (videó)
Foucault inga (videó)
foucault inga gyorsított felvétel (videó)
Egyensúlyi helyzetek
Egyensúlyi helyzetek I. (kísérlet)
Biztos vagy stabil egyensúlyi helyzetnek nevezzük, amikor az egyensúlyi helyzetéből kitérített test magától visszatér oda.
Egyensúlyi helyzetek II. (kísérlet)
Az olyan egyensúlyi helyzetet, amiből ha kibillentünk egy testet, magától nem tér oda vissza, bizonytalan vagy labilis egyensúlyi helyzetnek nevezzük.
Közömbös vagy indifferens az az egyensúlyi helyzet, ha a test a kimozdított helyzetében is újra egyensúlyba kerül.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése