Fizika 7. osztály

Ingamozgás, egyensúlyi helyzetek Az ingamozgás jellemzése Matematikai inga  (kísérlet) Az ingamozgás: egy vékony fonal egyik végét rögzítjük, a másik végére pedig egy golyót erősítünk.  Ha  kitérítjük a függőleges helyzetéből, majd elengedjük, a test ingamozgást végez.  Egy teljes lengésnek nevezzük az ingamozgásnak azt a szakaszát, amely során a test az egyik szélső helyzetből elindulva először tér vissza ugyanabba a szélső helyzetbe.  Lengésidőnek (vagy periódusidőnek) nevezzük az egy teljes lengéshez szükséges időt.  A lengésidő jele: T, mértékegysége: s.  Az egyensúlyi helyzettől való legnagyobb távolságot amplitúdónak hívjuk.  Az amplitúdó jele: A, mértékegysége: m. Az egyenlő hosszúságú ingák lengésideje egyenlő. Az egyenlő hosszúságú ingák lengésideje nem függ a lengő test tömegétől.   Eötvös József és az ingája  (videó) Foucault inga  (videó) foucault inga gyorsított felvétel  (videó) Egyensúlyi helyzetek Dadlab   ...

 Körmozgás, forgómozgás Körmozgás Forgómozgás Körmozgásnak nevezzük, ha a test egy rajta kívül lévő tengely körül, körpályán mozog. A Naprendszer belső bolygói is jó közelítéssel körpályán keringenek a Nap körül. Forgómozgást végez egy test, ha egy rajta átmenő tengely körül minden pontja körmozgást végez.   A ventilátor, fúró, szélkerék, a mikrohullámú sütő tányérja forog. A körmozgás és forgómozgás jellemzése  A körmozgás változó mozgás. A körmozgást végző test sebessége érintőirányú. A fordulatszám az egységnyi idő alatt megtett fordulatok száma.  A fordulatszám jele: n  A fordulatszám mértékegysége: 1 / s  A periódusidő megmutatja, hogy a forgómozgást vagy körmozgást végző test mennyi idő alatt tesz meg egy teljes fordulatot.  (Körmozgásnál a keringési idő kifejezés is használatos.)  A periódusidő jele: T  A periódusidő mértékegysége: s Megállapíthatjuk, hogy a periódusidő és a fordulatszám értéke egymás reciproka: n = 1 /T és T = 1 / n ...

 A lendület és a lendület megmaradása Lendület Lendületnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amelyet a test tömegének és sebességének szorzatával határozunk meg.  A lendület jele: I (impulzus; latin impulsus = lökés szóból)  A lendület számolása: I = m ∙ v  A lendület mértékegysége: kg ∙ m / s Annál nagyobb egy test lendülete:  • minél nagyobb a tömege,  • minél nagyobb a sebessége. A lendület vektormennyiség, iránya a sebesség irányába mutat.  Egy test lendületének megváltoztatásához erőre van szükség, a lendületváltozás iránya az erő irányába mutat. A lendület megmaradásának törvénye Zárt rendszerben két test együttes lendületének az összege a kölcsönhatás közben nem változik meg. Ezt a lendületmegmaradás tételének nevezzük. (Impulzusmegmaradásnak is szokták mondani.) Lendületmegmaradás törvénye  (kísérlet) A lendület megmaradásának törvénye az életben  Tekegolyó ütközése a tekebábukkal Golfütű ütközése a golflabdával Billiárdgolyók ütk...

 Newton III. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Két test kölcsönhatásakor minden erőhatással szemben fellép egy ellenerő. Ezek az erők azonos nagyságúak, ellentétes irányúak, és közös a hatásvonaluk (az az irány, mely mentén az erőpár kifejti hatását), de a két erő a két különböző testre hat. Ezt hatás-ellenhatás törvényének vagy Newton III. törvényének nevezzük. Erő-ellenerő párok, amelyekkel már találkoztunk A testek az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre a súlyerővel hatnak. Ennek az erőnek az ellenereje, amely ugyanolyan nagyságú, ellentétes irányú, és magára a testre hat, a tartóerő. A súlyerő és tartóerő erő-ellenerő párt alkot.  Rakétaelv Rakétaelvnek nevezzük, amikor a hajtómű hátrafelé kitolja az elégett üzemanyagot, ezáltal ennek ellenereje előrehajtja a rakétát. A hajtómű hátrafelé kitolja az elégetett üzemanyagból keletkező hajtóközeget, és ennek ellenereje, a tolóerő előre hajtja a rakétát. Ezt az elvet rakétaelvnek nevezzük.  Rakétaelv járműveknél Légpárná...

 Ütközések utáni alakváltozás vizsgálata Törésteszt A rugalmas alakváltozás Rugalmas alakváltozásnak nevezzük, ha a szilárd  test az alakváltozást létrehozó erő megszűnése után  visszanyeri eredeti alakját. Rugalmas alakváltozás során is igaz az energiamegmaradás  törvénye: a becsapódó labdák mozgási energiája  javarészt átalakul rugalmas energiává, majd ismét  mozgási energiává. Rugalmas alakváltozás a mindennapokban A sporteszközeink közül a rúdugró rúdja és a szivacs, amibe érkezik, a toronyugródeszka és a teniszlabda mellett a teniszütő húrja is.  • A cipőnk talpa is rugalmas, a gumi is a ruházatunkban.  • Egyes foteleket hajlított fából készítik. A trambulin működésének a feltétele a rugalmas alakváltozás. A felülete rugalmasan változtatja az alakját ugrálás közben, ahogy a rugók is, amelyekkel felfüggesztik.  • A szélben hajladozó fáknak egy határig rugalmas az alakváltozásuk. A rugalmatlan alakváltozás Rugalmatlan alakváltozásról beszé...