Fizika 7. osztály

 Munkavégzés és az egyszerű gépek A fizika szerint akkor végzünk munkát, ha erő hatására az erő irányába elmozdulás jön létre. Ha egy gyerek az iskoláskával a hátán eljön az iskolába, felmegy a lépcsőn, munkát végez. Mikor nincs munkavégzés? Ha egy tanuló a nehéz táskát a hátán tartja, de nem mozdul el. Mitől függ a munkavégzés nagysága? A munkavégzés számértéke az erő nagyságának és az erő irányába eső elmozdulásnak a szorzatával egyenlő. A munka  (videó) A munka jele: W (az angol work = munka szóból)  A munka számítása: W = F ∙ s A munka mértékegysége: N ∙ m = J (ejtsd: dzsúl)  mJ < J < kJ < MJ Feladat megoldása munka kiszámítására  (videó) Lehet-e takarékoskodni a munkával? Nem lehet. Az egyszerű gépekkel csökkenteni lehet az erőt, de közben az út hossza nő, így munkát nem takarítunk meg. Egyszerű gépek Egyszerű gépeknek nevezzük az olyan eszközöket, amelyekkel erőt lehet megtakarítani. Az egyszerű gépekkel munkát nem lehet megtakarítani!  ...

Ingamozgás, egyensúlyi helyzetek Az ingamozgás jellemzése Matematikai inga  (kísérlet) Az ingamozgás: egy vékony fonal egyik végét rögzítjük, a másik végére pedig egy golyót erősítünk.  Ha  kitérítjük a függőleges helyzetéből, majd elengedjük, a test ingamozgást végez.  Egy teljes lengésnek nevezzük az ingamozgásnak azt a szakaszát, amely során a test az egyik szélső helyzetből elindulva először tér vissza ugyanabba a szélső helyzetbe.  Lengésidőnek (vagy periódusidőnek) nevezzük az egy teljes lengéshez szükséges időt.  A lengésidő jele: T, mértékegysége: s.  Az egyensúlyi helyzettől való legnagyobb távolságot amplitúdónak hívjuk.  Az amplitúdó jele: A, mértékegysége: m. Az egyenlő hosszúságú ingák lengésideje egyenlő. Az egyenlő hosszúságú ingák lengésideje nem függ a lengő test tömegétől.   Eötvös József és az ingája  (videó) Foucault inga  (videó) foucault inga gyorsított felvétel  (videó) Egyensúlyi helyzetek Dadlab   ...

 Körmozgás, forgómozgás Körmozgás Forgómozgás Körmozgásnak nevezzük, ha a test egy rajta kívül lévő tengely körül, körpályán mozog. A Naprendszer belső bolygói is jó közelítéssel körpályán keringenek a Nap körül. Forgómozgást végez egy test, ha egy rajta átmenő tengely körül minden pontja körmozgást végez.   A ventilátor, fúró, szélkerék, a mikrohullámú sütő tányérja forog. A körmozgás és forgómozgás jellemzése  A körmozgás változó mozgás. A körmozgást végző test sebessége érintőirányú. A fordulatszám az egységnyi idő alatt megtett fordulatok száma.  A fordulatszám jele: n  A fordulatszám mértékegysége: 1 / s  A periódusidő megmutatja, hogy a forgómozgást vagy körmozgást végző test mennyi idő alatt tesz meg egy teljes fordulatot.  (Körmozgásnál a keringési idő kifejezés is használatos.)  A periódusidő jele: T  A periódusidő mértékegysége: s Megállapíthatjuk, hogy a periódusidő és a fordulatszám értéke egymás reciproka: n = 1 /T és T = 1 / n ...

 A lendület és a lendület megmaradása Lendület Lendületnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amelyet a test tömegének és sebességének szorzatával határozunk meg.  A lendület jele: I (impulzus; latin impulsus = lökés szóból)  A lendület számolása: I = m ∙ v  A lendület mértékegysége: kg ∙ m / s Annál nagyobb egy test lendülete:  • minél nagyobb a tömege,  • minél nagyobb a sebessége. A lendület vektormennyiség, iránya a sebesség irányába mutat.  Egy test lendületének megváltoztatásához erőre van szükség, a lendületváltozás iránya az erő irányába mutat. A lendület megmaradásának törvénye Zárt rendszerben két test együttes lendületének az összege a kölcsönhatás közben nem változik meg. Ezt a lendületmegmaradás tételének nevezzük. (Impulzusmegmaradásnak is szokták mondani.) Lendületmegmaradás törvénye  (kísérlet) A lendület megmaradásának törvénye az életben  Tekegolyó ütközése a tekebábukkal Golfütű ütközése a golflabdával Billiárdgolyók ütk...

 Newton III. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Két test kölcsönhatásakor minden erőhatással szemben fellép egy ellenerő. Ezek az erők azonos nagyságúak, ellentétes irányúak, és közös a hatásvonaluk (az az irány, mely mentén az erőpár kifejti hatását), de a két erő a két különböző testre hat. Ezt hatás-ellenhatás törvényének vagy Newton III. törvényének nevezzük. Erő-ellenerő párok, amelyekkel már találkoztunk A testek az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre a súlyerővel hatnak. Ennek az erőnek az ellenereje, amely ugyanolyan nagyságú, ellentétes irányú, és magára a testre hat, a tartóerő. A súlyerő és tartóerő erő-ellenerő párt alkot.  Rakétaelv Rakétaelvnek nevezzük, amikor a hajtómű hátrafelé kitolja az elégett üzemanyagot, ezáltal ennek ellenereje előrehajtja a rakétát. A hajtómű hátrafelé kitolja az elégetett üzemanyagból keletkező hajtóközeget, és ennek ellenereje, a tolóerő előre hajtja a rakétát. Ezt az elvet rakétaelvnek nevezzük.  Rakétaelv járműveknél Légpárná...

 Ütközések utáni alakváltozás vizsgálata Törésteszt A rugalmas alakváltozás Rugalmas alakváltozásnak nevezzük, ha a szilárd  test az alakváltozást létrehozó erő megszűnése után  visszanyeri eredeti alakját. Rugalmas alakváltozás során is igaz az energiamegmaradás  törvénye: a becsapódó labdák mozgási energiája  javarészt átalakul rugalmas energiává, majd ismét  mozgási energiává. Rugalmas alakváltozás a mindennapokban A sporteszközeink közül a rúdugró rúdja és a szivacs, amibe érkezik, a toronyugródeszka és a teniszlabda mellett a teniszütő húrja is.  • A cipőnk talpa is rugalmas, a gumi is a ruházatunkban.  • Egyes foteleket hajlított fából készítik. A trambulin működésének a feltétele a rugalmas alakváltozás. A felülete rugalmasan változtatja az alakját ugrálás közben, ahogy a rugók is, amelyekkel felfüggesztik.  • A szélben hajladozó fáknak egy határig rugalmas az alakváltozásuk. A rugalmatlan alakváltozás Rugalmatlan alakváltozásról beszé...