Fizika 7. osztály

  Energiaigények Élelmiszerek A táplálkozás folyamata az égéshez hasonlít: a szervezetünkben olyan vegyi folyamatok indulnak, melyek hatására az élelmiszerben tárolt energia felszabadul, és izmaink, agyunk számára felhasználhatóvá válik.  Például egy joghurt dobozán olvashatjuk, hogy energiája 596 kJ/142 kcal. Ez azt jelenti, hogy a joghurtban 596 kJ, azaz 596 000 J energia van. Ha megesszük, ennyi energiára teszünk szert.  Háztartás Az épületek kellemes hőmérsékletét többféleképpen is fenn lehet tartani; fűthetünk fával, szénnel, olajjal, földgázzal, geotermikus energiával vagy elektromos árammal. Energiahordozókkal jutunk a sütéshez, főzéshez szükséges energiához. A világításhoz és a gépek működéséhez elektromos áramot használunk.  Energiafogyasztás a lakásban A lakásban felhasznált energiának ára van.  A szolgáltatók gázmérőt és elektromos fogyasztásmérőt (villanyórát) szerelnek a bejárathoz, melyek mérik az elhasznált energia mennyiségét. A szolgáltatók...

  Az energiafogyasztás környezeti hatásai Kísérlet Egy gyertyát eloltottunk úgy, hogy egy pohárral lefedtünk. Az égéshez szükséges oxigén elfogyott, majd a gyertya elaludt. Ezután egy pohárban szódabikarbónát és ecetet kevertünk össze. Miután a habzás leüllepedett, széndioxid gáz keletkezett a pohárbak, aminek az óvatos kiöntésével ismét el tudtuk oltani a gyertyát. Szmog Épületek, járművek energiaigényét többnyire fosszilis energia segítségével fedezik. A nem megújuló energiaforrások égetésével különféle égéstermékek keletkeznek. A tüzelőanyagok és az üzemanyagok elégetése során  többek között – hamu, korom, füst, szén-monoxid, kén-dioxid, szén-dioxid keletkezik. Ezek az égéstermékek szennyezik a levegőt, egészségünkre károsak lehetnek. Ha a levegőben a füst és a korom köddé áll össze, akkor azt szmognak nevezzük. A lelőhelyek kimerülése A nem megújuló energiaforrásokat ki kell termelni. Az erdőirtás az erdők ritkulásához vezet, a többi tüzelőanyag kibányászása a talajvízben,...