Bejegyzések

Energiaigények

Kép
  Energiaigények Élelmiszerek A táplálkozás folyamata az égéshez hasonlít: a szervezetünkben olyan vegyi folyamatok indulnak, melyek hatására az élelmiszerben tárolt energia felszabadul, és izmaink, agyunk számára felhasználhatóvá válik.  Például egy joghurt dobozán olvashatjuk, hogy energiája 596 kJ/142 kcal. Ez azt jelenti, hogy a joghurtban 596 kJ, azaz 596 000 J energia van. Ha megesszük, ennyi energiára teszünk szert.  Háztartás Az épületek kellemes hőmérsékletét többféleképpen is fenn lehet tartani; fűthetünk fával, szénnel, olajjal, földgázzal, geotermikus energiával vagy elektromos árammal. Energiahordozókkal jutunk a sütéshez, főzéshez szükséges energiához. A világításhoz és a gépek működéséhez elektromos áramot használunk.  Energiafogyasztás a lakásban A lakásban felhasznált energiának ára van.  A szolgáltatók gázmérőt és elektromos fogyasztásmérőt (villanyórát) szerelnek a bejárathoz, melyek mérik az elhasznált energia mennyiségét. A szolgáltatók...

Az energiafogyasztás környezeti hatásai

Kép
  Az energiafogyasztás környezeti hatásai Kísérlet Egy gyertyát eloltottunk úgy, hogy egy pohárral lefedtünk. Az égéshez szükséges oxigén elfogyott, majd a gyertya elaludt. Ezután egy pohárban szódabikarbónát és ecetet kevertünk össze. Miután a habzás leüllepedett, széndioxid gáz keletkezett a pohárbak, aminek az óvatos kiöntésével ismét el tudtuk oltani a gyertyát. Szmog Épületek, járművek energiaigényét többnyire fosszilis energia segítségével fedezik. A nem megújuló energiaforrások égetésével különféle égéstermékek keletkeznek. A tüzelőanyagok és az üzemanyagok elégetése során  többek között – hamu, korom, füst, szén-monoxid, kén-dioxid, szén-dioxid keletkezik. Ezek az égéstermékek szennyezik a levegőt, egészségünkre károsak lehetnek. Ha a levegőben a füst és a korom köddé áll össze, akkor azt szmognak nevezzük. A lelőhelyek kimerülése A nem megújuló energiaforrásokat ki kell termelni. Az erdőirtás az erdők ritkulásához vezet, a többi tüzelőanyag kibányászása a talajvízben,...

Energiaforrások

Kép
  Energiaforrások A Nap Legfontosabb energiaforrásunk a Nap. A Napban és a többi csillagban állandó energiaátalakulás zajlik. Az energiájukat – többek között – fény formájában ontják a világűrbe. A Napból származó fényenergia feltétlenül szükséges a növényeknek, hiszen a napenergia segítségével képesek az anyagcserére. A Nap sugarai melegítik fel a földet, a napenergia tartja fenn a víz körforgását, valamint a légmozgást is. Zöldenergia Megújúló energiaforrások: Napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia.  Szélenergia Egy műanyagpalacból készült propellert megfújtunk, ennek hatására mozogni kezdett és a forgástegelyre feltekeredett madzag a ráakasztott radírt fel tudta emelni.               Legóból készült szélturbinát haszárítóval megforgattunk és egy másik autót felemelt. A szélenergiát helyzeti energiává alakítottuk. Lego szélturbina Szélenergia Vízerőmű Napenergia Napelemes kiskocsit hagyományos 100-as izzóval...

Az energia

Kép
  Az energia Joule Az energia a test vagy mező állapotváltoztató, munkavégző, kölcsönható képessége. Jele: E, mértékegysége: J (joule) A mértékegységet  James Prescott Joule  angol fizikus tiszteletére nevezték el  1889 -ben. Kiejtése nem egységes, zsúl, dzsúl.  Energia fajták: 1.  belső energia  (tárgyak hőmérsékletével kapcsolatos energia) A testek belső energiája az őket alkotó részecskék rezgéséből jön létre. Minél melegebb egy test, annál nagyobb a belső energiája. Ha hideg vízbe beleteszünk egy meleg vizet tartalmazó üvegedényt, akkor a hideg víz felmelegszik és a belső energiája is nő, a meleg víz lehűl és a belső energiája is csökken. A folyamat addig tart, amíg azonos lesz a hőmérsékletük. 2.  mozgási energia  (tárgyak mozgásával kapcsolatos energia) Ha egy test sebességét növeljük, nő a mozgási energiája is, ha csökkkentjük, csökken a mozgási energiája is. Belső energia átváltoztatható mozgási energiává, például régen a gőzmozdonyok...